"Ki hinné, hogy az ólomkatonáknak is múltjuk van? Márpedig - bármennyire is keserû elhinni - történetük nem a gyermekkorunk karácsonyain kapott ólomkatonákkal kezdõdik. Az elsõt Andreas Hilpert mûhelyében öntötték Németországban, s a játék a 17. században indult el hódító útjára. Kezdetben lapos figurákat készítettek, a plasztikusak csak késõbb terjedtek el, de Németországban ma is inkább az elõbbieket kedvelik. A hobbinak Nyugat-Európában külön ipara fejlõdött ki, az ólomkatonákkal vívott valós(megtörtént) vagy képzelt ütközeteknek pedig nemzetközileg elfogadott szabályrendszere alakult ki. Magyarországon néhány százan gyûjtenek ólomkatonát, közülük mintegy 10-15-en foglalkoznak terepasztal-építéssel, és vezetnek ütközeteket stratégiai játék keretében. Egyikük a Szikszón élõ, 36 éves Homoki Gyula, akinek az 1849. április 6-ai isaszegi ütközetrõl készített terepasztala most "járja" az országot.
A modellezõvel legutóbbi, ceglédi kiállításán találkoztunk."
Árpási Zoltán
(Békés Megyei Hírlap, 1998 december)


"Aki ólomkatonák gyûjtésére, netán készítésére adja a fejét, annak a történelmet is alaposan ismernie kell. Nem elég ugyanis, ha szeret játszani, elengedhetetlen, hogy tudja, milyen egyenruhájuk volt a lengyel légiósoknak, vagy hogy hogyan festett a császári sasos zablatengelygomb. A ceglédi helyõrségi klubban december negyedikéig ólomkatona-kiállítás látható, ahol a nézõ is eltöprenghet azon, milyen komoly dolog a játék."
Koblencz Zsuzsa
(Népszabadság, 1998 november)


"A vándorkiállítás ötletét az adta, hogy noha a Budapesti Hadtörténeit Múzeumban rendszeresen látható hasonló bemutató, erre azonban a vidéki gyerekek és érdeklõdõk nem biztos, hogy eljutnak - a miskolci klub tagjai viszont szívesen elviszik kincseiket az ország minden részébe, ha hívják õket."
Benyhe Anikó
(Blikk, 1999 május)


"Az XIII. században épült Boldogkõi vár rekonstrukciós munkáinak elsõ fázisaként húsvét elsõ napján állandó kiállítást nyitottak meg a csaknem 750 éves objektum múzeumtermében.
A szikszói Homoki Gyula hatalmas, nyolc és fél négyzetméteres terepasztalán a Muhi csata jeleneteit mutatták be elsõként, s szinte élõnek tûnik az 1241. áprilisi, tatárok ellen vívott harc minden mozzanata, IV. Béla menekülése. Több hónapos munka eredményeképpen a magyarok szekérkordonnal körbevett táborát, illetve a csata jeleneteit tekintheti meg a látogató, s érdekesség, hogy a sátrak, korabeli szekerek, a Sajó folyó látványos makettje mellett csaknem ezer, ólomból készült emberi és lófigurával illuszrálta a bányászból lett történész a harc jeleneteit."
Liszkay László
(Észak-Magyarország, 2001. április)


"Kétezer ólomkatona "felvonulásával" kezdõdött a Fóti Õsz idei rendezvénysorozata. A magyar hadászat történetét bemutató kiállítást gróf Károlyi László nyitotta meg."
B.J.G
(Pesti Hírlap, 2001. szeptember)

"Kicsi ólomkatonám!" - énekelte annak idején, még a huszadik században Katona Klári. Hát igen, azok voltak a szép nyolcvanas ével, amikor az ember még tudott örülni az apró dolgoknak, olyanoknak például, mint az ólomkatonák.
A kiállítás a Honfoglalástól az 1848-49-es Szabadságharcig ad áttekintést, persze nem szigorú történelmi nyomvonalon, csupán pl. ólomkatonákkal illusztrálva, akik ha nem is fognak masírozni, de puszta jelenlétük is hatásos lesz, azt garantálom. Miért is vagyok ebben annyira biztos? Pusztán azért gondolom, hogy így lesz, mert egy négy és fél négyzetméteres terepasztal látványa teli harcoló ólomkatonákkal az egy valamit nagyon tud, összekötni a gyerekeket és a szülõket. Elõbbiekre az újdonság erejének fog majd hatni, míg utóbbiakban nosztalgiát fog majd ébreszteni, nem beszélvén a közös élményrõl, amit mai rohanó világunkban a gyermek és a szülõ csak nagy ritkán tud átélni!"
(Soproni Est, 2002. november)