Köpkülü Ahmed nagyvezír elhatározta, hogy Ausztria ellen vezeti az igazhitûek seregét.
I. Lipót császárnak - a rajnai szövetség és francia önkéntesek csapataival kiegészült - serege azonban 1664 augusztus 1.-én Szentgotthárdnál a Rábán való átkelés közben meglepte a törököket és megsemmisítõ vereséget mért rájuk.
A visszavonuló mohamedán had megtámadta Sümeget. Hõsiesen védték a város viszonylag gyenge falait a katonák és polgárok, de a nyomasztó túlerõ meghátrálásra késztette õket. Mikor már látták, hogy az ellenállás reménytelen, a lakosságot a városba menekítették és a várost felgyújtották. Rövid ostrom után az üldözõ keresztény hadak megjelenése miatt a török sereg ugyan elvonult a vár alól, a tûz rohamának azonban a hegyi erõdítmény sem tudott ellenállni, a lángok hatalmas pusztítást okoztak.
A kiállított 12 m2-es terepasztal ezen ostrom hõseinek állít emléket.